Van az úgy, hogy már nincs többé visszaút…

A hátsó ajtó bezárult, már nincs többé hátra, csak előre. Már nem léphetsz vissza. Valahogy most egy ilyen időszakot élünk, azt érzékelem, hogy a „vészkijáratok” bezárultak, elkerülhetetlenül itt az ideje valami újnak.  

Az utóbbi hetekben én kimondottan cudarul éreztem magam, és időnként még most is döngetem az ajtókat, de azok már nem nyílnak vissza többé. Menthetetlenül túlhaladtuk azokat. Persze ez nem katasztrófa, még ha néha annak is tűnik, hisz ezeket a vészkijáratok csak a korlátozásaink tartják életben. (Minden az ellenkezője annak, aminek látszik, nem igaz? )

Tudom, most sokan vagyunk így, akik érzékelik ezt a változást, és nem feltétlenül éljük meg komfortosnak. A célom ezzel a bejegyzéssel, hogy mentőövet nyújtsak a hozzám hasonlóknak.

Milyen volna, ha végre nem a zárt ajtót bámulva, menetiránynak háttal állnánk, hanem vennénk egy nagy levegőt, megnéznénk, hogy mi működik nekünk?

Felírnánk minden ötletet, és tennénk azért, hogy megvalósuljon? Az Univerzum egész biztosan támogat minket ebben.

Te is azt érzed, mintha látszólag visszadobtak volna a startvonalra, ahonnan egykor elindultál, és most ugyanazon érzelmeket, korlátozásokat kezdted volna el élni, mint hosszú évekkel ezelőtt? Mi van, ha pontosan ezek képezik azt a bizonyos hátsó ajtót?

Túl lehet ezt bonyolítani – ahogy én is tettem -, de mi történne, ha egy elegáns mozdulattal csak levágnánk magunkat az elhasználódott beidegződéseinktől, és cselekednénk?

Biztos vagyok benne, hogy odabent, mélyen legbelül Te is tudod, hogy képes vagy rá. Mindenre felkészültél, és már csak annyi a dolgod, hogy lépj.

Nem akarok most eszközöket, meg tisztításokat adni. Direkt. Mégpedig azért, hogy megértsd , nem arról van szó, hogy valami baj volna veled, és ismét szerelgetésre volna szükséged. Nem, nem! Itt választások sorozatára van szükség, ami megtölti tartalommal azt az új teret, amibe belekerültünk. Ahogy ez megtörténik, a régi behuzalozások is eltörpülnek, majd elsorvadnak, végül eltűnnek.

Ne várj tovább Te sem drága Humanoid!

Tervezz, kérj, cselekedj, és kezdd el generálni azt az életet, amiről mindig is tudtad, hogy a tiéd lehet, de még sosem mertél belevágni. Példaképp elmesélem, hogy én hogyan lendülök túl ezen az igencsak vacak időszakon.

Leültem, és összeírtam mindent, amit csak meg szeretnék valósítani 2019-ben. Megnéztem mi az enyém ebből, mi az, ami nekem valójában működik. Nem mondom, voltak meglepetések, de az ítéleteket lehámozva rájöttem, hogy nekem valóban ezek a dolgok könnyedek. 

Elkezdtem kérni az Univerzumtól.

Mindent, és bármit, ami hozzásegít ahhoz, hogy elérjem azt, ami a listámon van. Kérdés, kérés nélkül sajnos biztosan nem lesz az igazi. Fejlesztendő ugyan ez az izom, de képes nagyon gyorsan fejlődni.

Mantrázom.

Sokat. Akárhányszor csak eszembe jut. “Az életben minden könnyedén, örömmel, és ragyogva árad felém.” Nem csak reggel meg este, ahogy a “nagykönyv írja”, hanem bármikor, amikor úgy adja a helyzet, vagy amikor azt érzem, hogy a Techy-knek jól jönne egy kis mantra az arcukba. Néha csinálok pár 13-as energiadobást is a sávváltáshoz.

Minden nap futtatom a Manifesztáció köre, Beültetett gyűrű, Pénz pontokat.

Gary Douglas az Access Consciousness™ alapítója az idei Globális Bars napon javasolta ezt a metódust, melyet magunkon alkalmazva nagyszerű eredményeket érhetünk el. Sajnos valami visszatartott attól, hogy azonnal belekezdjek, mert lefekvés után mindig elfelejtettem, de kérdésben maradtam, hogy vajon mi az a mód, ahogy ez számomra könnyed. Így végül ezt is akkor futtatom, amikor eszembe jut, de figyelek rá, hogy naponta kérjem.

Éberség varázslata kezelés a segítő csapatommal.

Méltatlanul kevésszer vesszük igénybe a segítő csapatunk hozzájárulását az életünkhöz! És én még emellé méltatlanul levésszer vettem eddig igénybe a saját munkám által létrejött kezelést, az Éberség varázslatát. Így hát ma reggel elkezdtem kérni a segítő csapatomat, hogy non-stop futtassák rajtam ezt a kezelést. Izgatottam várom, hogy mi minden kulcsolódik ki általa, ami eddig zárva volt előttem. Legutóbbi csoportos csereberénken kértem egy ilyen kezelést, és egy nagyon rég elzárt, sosem használt képességem kezdett el kiterjedni.

Bars, Bars, és még több Bars.

Na meg testkezelések. Amit csak a testem akar. Törekszem rá, hogy a testkezeléseket naponta futtassam, még akkor is, ha épp nem sikerül senkivel összefutni egy cserére. De mivel az utóbbi pár cserebere alkalmunk valami zseniálisan tápláló, ítéletmentes, támogató térben zajlott, így ezt is egészen biztosan folytatjuk majd.

Ezer és egy további eszköz lehetséges még, amiket most nem tudok kiemelni, mert akkor egy rövid cikkből egész kis enciklopédia válna, de természetesen nagyon szívesen írok bármiről, ami Titeket érdekel. Várom az ötleteiteket, kérdéseiteket amik Titeket foglalkoztatnak! 🙂